25. rész (II. fejezet)

Sziasztok!:) Remélem tudjátok, hogy ma milyen napot írunk.:) Ma lett a mi kis Haroldunkból egy... á dehogy is csak viccelek ugyanaz maradt, kivéve, hogy már 20 éves.:) Nos én ezzel a résszel szeretnék neki sok boldog születésnapot kívánni. Hagyjatok magatok után valamilyen nyomot!!:) Jó olvasást!:))
*Harry szemszöge*

Nem tudom, hogy most mi van Bellával, mert mostanság igen érzelmes. Biztos a női hormonok... Én ezt nem érthetem.

-Harry tegnap a konyhában mért akadtál ki?-kérdezte hirtelen. Ez a kérdés igen meglepett, mert szerintem elég egyértelmű, hogy min akadtam ki.

-Te tényleg nem tudod?-kérdeztem nagy szemekkel. Nemet intett a fejével.-Csak hát, öhm kicsit rosszul esett, hogy szerinted AZ a csók nem jelentett semmi-vakartam meg a tarkómat.

-De Harry egy csók tényleg semmit sem számít-mondta értetlenül.

-Akkor ez sem fog semmit számítani-hajoltam közel és ajkaimat az övéire tapasztottam. Eleinte kicsit meglepődött, de gyorsan vissza is csókolt. Nem tudom meddig voltunk így összegabalyodva, de az idillikus hangulatot egy kopogás szakította meg. Bell belesóhajtott a számba, majd elvált tőlem. Az arca kicsit kipirult volt az előbbi jelenettől.

-Tessék?-kérdezte elfúló hangon.

-Csak én vagyok, megszeretném kérdezni, hogy itt aludhatnánk?-hallottam Niall hangját az ajtó másik oldaláról.

-Persze, hogy itt aludhattok-nyitotta ki Bells az ajtót, hogy Niall bejöhessen. Nem mondom, nem bántam volna, ha most nem jön be.

-Szuper! Akkor osszuk fel a szobákat-telepedett le mellém az ágyra. Én csak kicsit elhúztam a számat, de Bell csak rám mosolygott. Ez amolyan ,,csak egy perc" mosoly volt.

-Na akkor szerintem legyen úgy, hogy te alszol Nicollal, a három fiúnak ott van a másik vendég szoba, mivel ott van egy franciaágy és egy egyszemélyes. És akkor Harrynek marad a kanapé-mondta Bella az ötletét.

-Mi? Mért nekem jut a kanapé? Itt is elférek-mosolyodtam el kajánul. Erre csak karon csapott.

-És mért nem lehet úgy, hogy én alszok veled Hazz pedig Nicollal?-kérdezte égő fejjel az ír manó. De mért volt vörös a feje?

-Jaj édesem!-jajdult fel Bella.-Hát én látom, hogy bejön neked-mondta tovább.-Úgyhogy menj és aludj vele. A másik 3 fiúnak még mutasd meg a szobát, azután tied az este-kacsintott egyet és egy óvszert(?!) nyomott ír barátunk kezébe! Nem semmi a csaj. Niall égő fejjel távozott.

-Bírom amikor beperverzedsz-vigyorogtam rá. Ő csak tarkón legyintett és hitetlenül felnevetett. Én elkaptam a karját és magamra rántottam. Voltam olyan ügyes és pont ODA esett. Nem mondanám kellemetlen érzésnek. Bár szerintem már arra is felizgulnék, ha egy kendő landolna ott. Próbált felállni rólam, de szorosan fogtam a csípőjét, így jóformán mozdulni is nehezen tudott.

-Harry had szálljak le rólad-kért szépen.

-Két feltétellel-mondtam.

-Kettő? Még ha egy, akkor oké, de kettő?-mondta hitetlenkedve.

-Egyik következik a másikból-mondtam vigyorogva.

-Na mondjad nagyfiú.

-Az első! Leszel a barátnőm? Tudom nem is randiztunk meg semmi, de izé végülis együtt élünk-mondtam kicsit zavartan. Zavarba jöttem, ez kicsit ciki...

*Bella szemszöge*

Hát, hogy is mondjam kicsit nagyon meglepett Hazz kérdése. Szerintem még levegőt is elfelejtettem venni. És őszintén legszívesebben rögtön igent mondtam volna, de volt egy kis félsz bennem.

-De Harry állandóan veszekszünk. És amúgy is a rajongók ki lennének akadva-hajtottam le a fejemet, de állam alá csúsztatta egyik ujját és felemelte a fejemet.

-Figyelj egy szerintem nem veszekednénk, ha összejönnénk. Kettő a rajongók már most imádnak és drukkolnak nekünk-mondta a szemembe.

-Hogy érted?-kérdeztem szemöldök ráncolva.

-Édesen festesz ilyenkor-bökte meg az arcomat.-Amúgy meg amióta felhoztad azt a Directionert azóta mi vagyunk ketten elsők a trendek között-vigyorgott.

-Mármint mi?-kérdeztem és kettőnkre mutattam.

-Igen vagyis ahogy a rajongók hívják ,,Berry". És szurkolnak nekünk, hogy összejöjjünk, mivel Claire feltöltötte a twitterére a képeket és kiírta a véleményét, hogy nem kéne a 1D barátnőket szapulni, mert így mi sem leszünk boldogak és blablabla-vigyorgott.-És úgy tűnik a rajongók felfogták. Nos mi a válaszod?-kérdezte kicsit félve.

-Hát még szép!-kezdtem el vigyorogni.-És mi a második feltétel?-kérdeztem.

-Adj egy csókot-kezdett el még jobban vigyorogni. Én buzgón teljesítettem a kérését, de nem hagytam kibontakozni, hirtelen lepattantam Harryről és most én vigyorogtam le rá. És milyen jó érzés volt ez, hogy meglepődött arccal, értetlenül nézett fel rám.-Ezt most mért kellett?-kérdezte durcásan.
-Teljesítettem a kérésedet-kacsintottam rá.-Na eldöntöd, hogy itt alszol vagy lent, mert ha lent, akkor megyek megágyazok neked a kanapén.
-Még szép, hogy veled alszom!-vágta rám kapásból.
-Akkor jó. A folyosó végén van a fürdő, ha gondolod elmehetsz zuhanyozni.
-Nem megyünk együtt?-állt fel és átölelte a derekamat.
-Most nem. Menj, majd ha végeztél én is megyek-mosolyogtam.-A fürdőbe van törölköző is-szóltam utána, de ő már nem figyelt rám. Visszafeküdtem az ágyamra, amin a takaró kicsit gyűrött volt már. Gondolkozni kezdtem. El sem hiszem, hogy Harry a barátom lett. Visszagondolva tényleg sokat szarakodtunk. Ez után azon kezdtem el gondolkodni, hogy mikor mondjuk el a többieknek. Végül arra jutottam, hogy ezt majd közösen megbeszéljük. Ez után már csak a plafont bámultam és vártam, hogy Harry végezzen. Pár perc után kattant a zár és Harry lépett be az ajtón.
-Mehetsz, ha gondolod-mondta dörmögő hangján.
-Megyek-álltam fel és akkor láttam meg, hogy csak egy törölköző takarja testét. Vörös fejjel rohantam zuhanyozni. Jól esett a meleg víz. Egy jó ideig áztattam magamat. Miután kijöttem a zuhanyzóból, csak akkor jutott el a tudatomig, hogy nem hoztam magammal ruhát! Hát jó, akkor egy szál törölközőbe fogok belibenni, ez van.. Így hát mentem is a szobámba. Halkan mentem be a helyiségbe. Harryn már legalább volt egy boxer. Rögtön odakapta  a fejét, ahogy beléptem. Tátott szájjal figyelt.
-Harry elcsorog a nyálad-figyelmeztettem mosolyogva.
-Bocsi, csak még meg kell szoknom, hogy ez mind az enyém-mutatott rám. Én csak elpirultam.
-Figyelj elfordulnál amíg átöltözök?-kérdeztem még vörösebb fejjel.
-Már oda sem nézek-fordult el nevetve. Gyorsan felkapkodtam az alvós cuccaimat és befeküdtem Hazz mellé. Hátulról átöleltem nagy vállát.-Figyi azon gondolkodtam, hogy mikor kéne ezt elmondani a többieknek?-kérdeztem tanácstalanul.
-Nem tudom, de nem szeretném, ha apud kinyírna-nevetett fel és felém fordult.
-Nem fog kinyírni, remélhetőleg-nevettem fel én is. Még közelebb másztam hozzá és hosszan beszívtam a tipikus illatát. Még ilyenkor is érezni.-Jó éjt!-suttogtam.
-Neked is!-suttogta vissza és puszit nyomott az arcomra. Remélem Niallék estéje is ilyen jól telt. Harryvel összegabalyodva nyomott el az álom...