2013. augusztus 25., vasárnap

4. rész

*Bella szemszöge*

Fúú, de jó! Nicol talált nekünk egy munka lehetőséget! El sem hiszem. Remélem nem érzi úgy, hogy kiakarom túrni az életünkből, mert eszem ágában sincs. Nem baj, majd holnap beülünk valahova beszélgetni. Hullafáradtan dőltem be az ágyba. Reggel pontban 7-kor csörgött az ébresztőm. Fáradtan nyomtam le. Gyorsan lezuhanyoztam, majd fogmosás, fésülködés és a ruhaválasztás, ismét. Végül egy fehér csőgatya, egy piros topp mellett döntöttem, amire rávettem egy barna denevérujjas pólót és egy barna csizmát húztam fel. Sok csörömpölős karkötőt tettem fel a bal csuklómra, egy baglyos nyakláncot tettem a nyakamba, a fülembe egy cuki pandás fülbevalót tettem és a gyűrűsujjamra egy bajuszos gyűrűt hoztam.
























Ezután feltettem egy alap sminket, a hajamat pedig lófarokba kötöttem. Ezután megnéztem az időt. Fél nyolc. Ajaj Nicolt negyedkor kellett volna költenem. Így hát gyorsan átszaladtam hozzá és felkeltettem.
-Bocsi, hogy nem keltettelek időbe-mondtam el ismét.
-Semmi baj. Ha megtennéd, hogy kiválasztassz egy ruhát, míg én gyorsan lezuhizok, ezt megköszönném-törölte meg a szemét.
-Ez csak termsézetes. Ha gondolod sminket is csinálok neked-mosolyogtam kedvesen. Rögtön be is ment a fürdőbe. Így hát elkezdtem válogatni. Sok-sok szürke, fekete, fehér ruha volt, semmi izgalmas. Így hát átmentem a szobámba és találtam is egy Nicolhoz nagyon illő ruhát. Át is vittem. Pont kijött a fürdőből és döbbenten nézett rám.
-Ezek nem az én ruháim-mondta golflabda nagyságú szemekkel.
-Tudom, de szerintem majd elmehetnénk vásárolni pár színes cuccot. Nem találtam semmi jót a mai napra a cuccaid közt így hoztam magamtól.
-Hát legyen-rántotta meg a vállát. Így hát felvette a koptatott farmerből, csíkos és mintás felsőből és egy egyszerű kék csukából álló összeállítást, amihez kölcsönadtam az egyik táskámat is.



















-Hűű-mondta miután belenézett a tükörbe.-Egész tűrhetően nézek ki-mondta egy fél perc eltelte után.
-Csodálatosan nézel ki édesem!-mondtam kedvesen.-De-tettem fel a kezem jelezve, hogy nem végeztem.-Még kisminkellek és megcsinálom a hajad. Még arra is marad időnk, hogy megreggelizzünk-pillantottam az órára.
-Köszönöm!-hálálkodott. Így hát csináltam egy alap sminket neki, majd haját a jobb vállára söpörtem és meg is voltam.
-Várj. Még ki kell vasalnom. Nem akarom, hogy begöndörödjön.
-Egy baromi jól áll a göndör haj, kettő amúgy is begöndörödik. Londonhoz mélóen párás a levegő.
-Hát akkor kész vagyunk-mondta mosolyogva.
-Én nem vagyok éhes az a helyzet-mondtam mikor már a lépcsőn mentünk lefele.
-Én se, majd veszünk ott a közelbe valamit-mondta egyszerűen.
-Elmehetnénk majd beülni valahova úgyis beszélni szerettem volna veled-mondtam mellékesen.
-Ó! Igen? És mégis miről?-érdeklődött.
-Majd elmondom, de semmi rossz-nyugtattam meg.
-Hát jó-szökdécselt tovább a lépcsőn.
-Esküszöm olyan vagy mint Superman-nevettem.
-Nem is! Én olyan vagyok, mint Superwoman-mondta röhögve.
-Superman?-hallottuk meg a lépcső tetjéről az ismerős hangot.-Ki Superman? Superman csak én lehetek!-jött le felháborodva Louis.
-Tudjuk Lou. Én meg Superwomam vagyok-vigyorgott Nicol.
-Mindjárt jobb. Amúgy hova mentek hajnali nyolckor?-kérdezte kómás fejjel.
-Próbanapra-vágtuk rá Nicollal.
-Mi már nyolc van?-esett le és az órámra kaptam a fejem. NYOLC ÓRA VOLT!!-El fongunk késni!!-kezdtem pánikolni.
-Dehogy. Futunk egy kicsit-húzott ki Nicol az ajtón. Így hát rohanva indultunk a Starbucks felé. Nyolc óra öt percre beestünk az épületbe. Egy kb. negyven éves férfi indult meg felénk.
-Jó napot hölgyeim-köszönt nekünk.
-Jó napot!-mondtuk szinkronba Nic-el.
-Carl Adams vagyok. Maguk pedig...-hagyta függőben a mondatot.
-Bella Smith vagyok-nyújtottam a kezemet.
-Nicol Black-rázott kezet ő is a jövendőbeli főnökünkkel.
-Akkor most mindent megmutatok maguknak és induljon a próbanap!-csapta össze a kezét...

2013. augusztus 21., szerda

3. rész

Sziasztok! Itt van a rész. Kérdezni szeretnék valamit. Az úgy nektek jó lenne, ha részenként felváltva lenne szemszögváltás. Vagyis most Nicol szemszöge, majd Bella szemszöge a következő résznél. Írjátok meg komiba nyugodtan.:) Na jó nem pofázok. Jó olvasást! Puszii

Nicol:
Szerintem jó lesz, hogy lesz még egy lány a háznál... Vagy nem? Nem tudom... Össze vagyok zavarodva. Egyrészt örülök, hogy nem leszek egyedül, ha a fiúk elmennek. Másrészt viszont félek, hogy rám már nem is fognak figyelni. Azt nem szeretném. Megráztam a fejem és a figyelmemet inkább a laptopomnak szenteltem, hogy találjak valami munkát. Egy idő után úgy voltam, hogy ez az utolsó.
Kiszolgáló lányokat felveszünk!
A nem rég nyílt Starbucks nevű kávézóba keresünk több felszolgáló lányt. Végzettség nem szükséges. Ha tetszik az állás és szívesen jelenkeznél írj egy e-mailt és behívunk próba napra. Az e-mail címem: CarlAdams@gmail.com.
Hmm, ez nagyon jól hangzik és több lányt is felvesznek. Megyek megkérdezem Bellát-gondoltam magamba. Így hát be is kopogtam hozzá.
-Szabad!-mondta nevetve, így benyitottam. Éppen Niall akarta halálra csikizni.
-Szóval az van, hogy találtam kettőnknek állást!-mondtam überboldogan.
-És hol? Vagy mennyit fizet? És mondj el mindent!-lelkesedett be ő is.
-Hát tudod nem rég nyílt innen kb. 5 percre egy Starbucks és oda keresnek kiszolgáló lányokat. Végzettség nem kell. És ha írok neki e-mailt behív minket próba napra.
-Akkor mire vársz még?-kérdezte izgatottan.
-Csak gondoltam megkérdezem, hogy benne vagy e-mondtam mosolyogva.
-Ha gondolod átjöhetsz megnézni. Meg úgy látom kellene egy kis segítség Niall ellen-a második mondatot csak suttogtam.
-Persze, hogy átmegyek-vágta rá.
-Oks-így hát átmentünk hozzánk. Ő kb. 2 másodperc alatt végigfutotta a két sort így én el is kezdtem írni az e-mailt.

Feladó: NicoL95@gmail.com
Címzett: CarlAdams@gmail.com
Tárgy: Starbucks munka
Üzenet: Tisztelt Uram! A Starbucksban lévő munkák után érdeklődnék, hogy még betölthetők e, mert barátnőmmel szívesen jelentkeznénk. Végzettségünk nincs, de jó természetű emberek vagyunk és közel is lakunk a kávézóhoz. Válaszát előre is köszönöm!

El is küldtem. Igaz a levelet Bella fogalmazta. Szinte rögtön jött is a válasz.

Feladó: CarlAdams@gmai.com
Címzett: NicoL95@gmail.com
Tárgy: Válasz
Üzenet: Kedves Hölgyem/im! Köszönöm e-mailjukat. Az állás még mindig betölthető. Remekül hangzik! Pont még két lányra lenne szükségem. Az nem baj, ha nincs végzettségük. Az pedig nagyon jó, hogy közel laknak a kávézóhoz! Esetleg, ha holnap reggel 8 óra Önöknek megfelel a próba napot le is dolgozhatnák. Ha pedig megfelőek már utána lévő nap is kezdhetnének. Élőbe majd megbeszéljük a fizetést is.
Üdvözlettel, Carl Adams

-Ez szerintem jó lenne-néztem Bellre.
-Igazad van Nicol...
-Hívj csak Nic-nek-vágtam a szavába.
-Akkor igazad van Nic, szerintem holnap menjünk el a próba napra és majd meglátjuk.
-Jó akkor válaszolok is.

Feladó: NicoL98@gmail.com
Címzett: CarlAdams@gmail.com
Tárgy: -
Üzenet: Remek! Nekünk tökéletes. Akkor holnap 8-kor ott leszünk. Remélem megfelelőlek leszünk.
Üdvözlettel, Nicol Black

Ezután már nem vártam meg a választ, kinyomtam a gépet. 
-Na jó csajszi, szerintem menjünk szunyálni, mert holnap nagy nap lesz. Mikor kelsz?-kérdeztem.
-Szerintem 7 körül-mondta.
-Akkor majd negyed nyolckor felköltessz? Az ébresztőre nem igazán szoktam felkelni.
-Rendben. Majd felrázlak-nevetett fel.-Jó éjt!-ment ki a szobából.
Ezután gyorsan lezuhanyoztam. Kifésültem a hajamat és aludni mentem. Vajon sikerülni fog a próbanapunk? Ha igen milyenek lesznek majd a vevők? Ha nem, hol találunk máshol ennyire közel lévő munkát? Majd lesz ami lesz.

U.i.: ha összejön a 2 komi vasárnap megpróbálok részt hozni.:)

2013. augusztus 16., péntek

2. rész

Sziasztok itt is a rész ahogy ígértem. Ismételten köszönöm a komikat. Nagyon örültem nekik! Nem is tartalak fel titeket tovább. Előre láthatóleg szerdán teszek majd legközelebb részt.:) Jó olvasást!

Bella:

-Nicol Black-meglepett, amikor a kissé ilyesztő arckifejezésből mosolygós lett.
-Örülök, hogy megismerhettelek-mondtam teljes szívemből. Igaz nem nagyon tudom, hogy kell barátkozni, de próbálkozni lehet. Valami azt sugalta megbízható lány.
-Úgyszintén!
-Nem vagytok éhesek? Valamelyik fiú mennyei spagettit csinált!-mondtam lelkesen. Már nem voltam annyira megilletődve.
-Én most nem vagyok éhes. Inkább megnézem, ahogy Louis szarrá veri Zaynt-mondta élvezetesen Harry.
-Én viszont éhenhalok!-mondta Nicol.
-Elkísérlek-ajálnlottam fel. Bementünk a konyhába.
-Neked ne szedjek?-kérdezte, mikor az övé már a mikróba volt.
-Nem köszi. Liam nem rég hozott fel a szobámba.
-Nekem viszont most jól fog esni-ült le velem szembe.-Ma még csak sütiket ettünk Hazzal.
-Hogy-hogy?-csúszott ki a számon.
-Hát régebben nyaranként egy pékségben dolgoztunk és mivel ma elugrott értem, oda is benézett, én meg utána mentem és az egész napot ott töltöttük-hadarta el gyorsan majd egy nagy adag tésztát a szájába tett.
-Hasonlítassz Niallra csak lányba-nevettem fel. De rég volt már ilyen. Szerintem jól kifogunk jönni.
-Sokat mondják a fiúk is-nevett fel ő is.-Te meg Harryre. Mármint külsőre: barna haj, igaz a tied egyenes és zöld szem.
-Nem egyenes a hajam csak kivasaltam ami nem gyakori, úgyhogy inkább göndörkés hajjal fogsz látni.
-Látod kiköpött Hazz vagy csak lányba-nevetett.
-Ó, hát köszönöm-nevettem.-Amúgy remélem majd kijövünt, mert Niallön kívül csak egy barátnőm van, de ő sem olyan rendes barát-húztam el a szám.
-Na, akkor kb. ugyanúgy vagyunk, mert a fiúkon kívül csak Gemmával jövök ki.
-Különös. Kedvesnek tűnsz, nem értem, hogy nincsenek barátaid-tűnődtem hangosan.
-Tudod kicsit nagy szám van és általába nem értek szót az emberekkel-nevett fel.-Viszont te télleg normális vagy, nem vagy csúnya se. Ez télleg érthetlen-nevetett fel.
-Én pedig strébernek lettem elkönyvelve-mondtam egyszerűen.
-Persze mikor a legjobb barátom a 3. lett a bandával, nyalni kezdtek, de én tettem rá-mondtuk teljesen egyszerre. Elkezdtünk röhögni. Erre bejöttek a fiúk.
-Mi ez a jó kedv hölgyeim?-kérdezte Louis, miközben Harry egyszerűen elvette Nicol elől a kaját és enni kezdte!!
-He, azt még ettem!-horkant fel Nicol.
-Hopp, mostmár nem. Varázslat!-mondta teli szájjal bongyorka.
-Ne bánkódj, adok valami sokkal finomabbat-invitáltam magammal.
-Csak nem az amire gondolok?-indult el szaladva Nialler, én meg utána.
-Niall James Horan! Azt nem neked szántuk!-üvöltöttem nevetve, mire megsértődve bement a szobájába.-Majd megbékél-mormogtam. Közbe Nicol is beért.-Tessék vegyél. Hagyományos ír almatorta-nyújtottam fel a dobozkát, amibe 6 tortaszelet csücsült.
-Köszi-vett ki egyet.-Hm ez mennyei!-mondta mosolyogva és falatozott tovább.
-Majd átadom-ezután vittem le a fiúknak is. Még pont maradt egy szelet. Pont ahogy anya kigondolta.-Megyek felviszem Niallnak az utolsó szeletet-így hát elindultam fel. Bekopogtam. Nem meglepően az ajtó zárva volt.-Niall, én kicsi ír manóm legyél olyan kedves, hogy kinyitod az ajtót-kattant a zár. Huh, ez könnyen ment. Kérdőn nézett rám.-Nézd csak mit hoztam neked-vettem elő a hátam mögül a megmaradt szeletet. Felcsillantak a szemei.-Csak nem gondoltad, hogy anya nem küld neked, pont neked? A fogadott fiának-vigyorogtam, de a sütinek már nyoma sem volt...
-Majd te is süthetnél ilyet-jegyezte meg szemtelenül.
-Ja persze, majd 1 héten belül 2-szer lesz ugyanaz a süti.
-Akkor maradj itt tovább. Költözz ide te is. Úgy sincs még munkád. És Nicolnak is lenne társasága, ha mi turnén lennék. Elég jól kijöttök.
-Nem is tudom.
-Majd még eldöntöd, de szerintem erre a lehetőségre, nem lehet nemet mondani...
-Igen igazad van! Majd azért még megbeszélem anyuékkal, meg nem ártana szólni a fiúknak...
-Az utóbit ki is pipálhatjuk-kezdett el lehúzni a lépcsőn.
-Mi?! Ne! Neeem! Niall!-visítottam és kapálóztam, de Niall erősebbnek bizonyult. Viccesen festhettünk...
-Végre!-tuszkolt be a többiekhez. Teljesen kipurcant.:D-Szóval tehát-vett nagy levegőt.-Egy kis figyelmet kérnék. Köszönöm. Szóval, arról lenne szó, hogy mi lenne, ha Bells ideköltözne?-mindenki nagyon komoly fejet vágott, csak Nicol mosolygott.
-Ne húzzátok már szerencsétlen agyát, már majdnem elájul olyan sápadt!-ripakodott rájük a másik női tag rajtam kívül.-Lesz még rá időtök. Amúgy-jött oda hozzám.-Ma reggel nem hittem volna, hogy ilyet mondok, de üdv a családba!-ölelt meg. WTF?-Én felmentem munkátkeresni, meg aludni. Pusszantás!-azzal felment, itthagyva a még mindig nagyon komoly társasággal. Csak Louis volt bosszús. Nem akarja, hogy ideköltözzek?
-Most akkor mivan?-kérdeztem értetlenül és lehuppantam a kanapéra.
-Nicol már tól jól ismer minket!-fortyogta Lou.-Elrontotta a szórakozásunkat!! Ja üdv köztünk-ölelt meg ő(??) is. Nekem ez nem tiszta.
-Még mindig nem érted?-enyhült meg Hazz arca. Na végre! Valaki rám is figyel. Csak a fejemet ráztam, hogy nem.-Hát akkor elmondom. Csak tesztelni akartuk, mennyire vagy edzett ilyen téren. Hát Nicol átlátott minket. Amúgy meg örömmel halljuk, hogy ideköltözöl-mondta egyszerűen.
-Áá, leesett. Végre-tettem hozzá, mire felnevetett.-Már csak anyuékkal kell megbeszélnem-mondtam keserédesen.
-Nyugi elengednek majd-mondta Niall.
-Ja persze, ha lemondott arról, hogy a cégénél titkárnő legyek.
-Na ezt nem említetted-huppant le mellém Nialler.
-Ja nem mondtam? Újdonsült az a mániája, hogy majd átveszem a cégét. Nem volt neki elég, hogy kifogástalan lett az érettségim, dehogy! Mostmár cégvezetőt akar belőlem faragni.
-Kemény. Anyudat mindig is bírtam az ilyen hülyeségei miatt-nevett Niall mire meglöktem a vállát.
-Hé ez nem vicces!-nevettem fel.-Csak egy kicsit. Na jó. Felhívom most. Este van. Akkor csak nem tud olyan erővel ordítani-felmentem a szobámba és tárcsáztam anya számát.
-Szia kicsim! Mi újság? Kipakoltál már? Milyenek a srácok? És az a lány, aki most költözött oda?-oké ezek szerint csak az várta, hogy felhívjam? Agyrém...
-Szia anyu. Sok minden van-mondtam.-Igen kipakoltam. Nagyon kedves mindenki, a lány is szuper kedves. Anyu azért hívtalak, hogy megkérdezzek valamit-tértem a tárgyra gyorsan.
-Mondjad kincsem nyugodtan.
-Niall felajálnlotta, hogy ide költözhetnék-mondtam félve. És 3, 2, 1 ééés...
-Szó sem lehet róla! Neked Írországba a helyed, hogy majd idővel át tud venni a céget! Amúgy is mi lenne belőled Londonba?

-Dolgozó ember?-vágtam vissza. Kezd betelni a pohár.
-Jó az én lányomból nem lesz holmi felmosó lány és kész. 1 hétre mentél oda és annyi is lesz!-mondta határozottan.
-Tudod mit?!-ment fel bennem a pumpa.-Tökéletesen leérettségiztem, csak miattad! A hülye céged nem érdekel, 18 elmúltam azt csinálok, amit akarok és nem fogod megtiltani, hogy elköltözzek. Cső!-csaptam rá a telefont. Persze, hogy elkezdett hívogatni! 10. hívásnál meguntam és felvettem.
-Mi a franc van?!-üvöltöttem.
-Igazad van-mondta halkan.-Igazad van mindenbe. De én csak féltelek értsd meg. Mindig is a kislányom maradsz és nem szeretném, ha bajod esne. London egy nagyon nagy város. Ki tudja milyen emberek élnek ott...
-Anyu ez mind szép és jó, de én nem akarok a cégnél dolgozni. Soha nem vonzott ez értsd meg ezt te kérlek. Én nagyon szeretnék ide költözni a fiúkhoz.
-Akkor legalább had beszéljek Niallal.
-Egy pillanat-fogtam le a telefont-NIAAAAALL!-ordítottam mire szinte rögtön itt volt. A telefont nyújtottam felé.-Anya az-tátogtam neki.
-Szia Meg!-vette el a telefont.-Igen az én ötletem volt. Értem engem is féltettek anyáék, de megálltam a helyem. Igen, persze, hogy vigyázok rá. Felnőttek vagyunk nem kell. Majd keres Nicollal. Igen ő a másik lány. Nem nem engedem-mosolyodott el.-Nem kell majd vásárolok neki. Jaj dehogy is simán, majd ha lesz munkája a saját lábára fog tudni állni. Rendben köszi. Oké. Átadom. Szia. Puszi-tette le a telefont.-Ne sikíts de ideköltözhetsz-mondta mire anyakába ugrottam és össze vissza ölelgettem.
-Imádlak Nialler!-suttogtam neki. El sem hiszem, hogy idekölötzhetek a fiúkhoz!!

2013. augusztus 13., kedd

1. rész

Sziasztok! Itt a rész ahogy ígértem. Köszönöm szépen a két kommentet, nagyon jól esett. <3 Pusziii



Bella:

-Kislányom, kelj fel itt van Niall!-erre a mondatra kipantant a szemem.
-Egy pillanat-mondtam és már a fürdőbe is voltam. Gyors zuhany után fogat mostam, majd megfésülködtem. Ezután a ruhaválasztás jött... Ez nehezebb lesz. Két összeállítás közt vaciláltam, mikor egy cuki hang szólalt meg a hátam mögül.
-Én a kéket választanám-mondta Nialler.

-Köszönöm a segítséget. Most viszont kifelé!!!-üvöltöttem nevetve. Röhögve fáradt ki. Így hát felhúztam egy világoskék halálfejmintás rövidujjút, amire egy sötétkék pulóvert húztam, amin egy szív díszelgett, majd felvettem egy sima szürke csőgatyát. Ez után haláványkék simket vittem fel, nyakamba kék szívecskés nyakláncot tettem és a jobb csuklómra a kedvenc karkötőm került. Felhúztam a cipőmet, majd feltettem a sapimat és kész is lettem. A tatyómba gyorsan bedobtam a telómat, papírzsebit és egy kis pénzt. Gyorsan lementem a konyhába, ahol anyut és a falatozó Niallt találtam.
-Nem is köszöntöttelek rendesen-ugrottam rá és elkezdtem össze-vissza ölelgetni és puszilgatni.
-Én is örülök neked-tűrte a gyöntölésemet. Gyorsan megettem egy almát és már indultunk is. Mikor már London belvárosában kocsikáztunk a rádióba megszólalt a Live While We're Young című zenéjük. Én fullra feltekertem és üvölteni kezdtem. Tudni való rólam, hogy imádom a fiúk zenéit.
-Biztos, hogy szeretni fognak?-kérdeztem, mikor már egy gazdagabb környéken jártunk.
-Persze-vágta rá legjobb barátom.-És amúgy is Harrynek is most költözik ide a legjobb barátja aki LÁNY. Biztos vele is kifogsz jönni. Jó fej a csaj-mondta teljesen nyugodtan. Oké akkor ezek szerint én leszek az egyedüli, aki most először fogja élőbe látni a One Direction. Fantörpikus... Ezután még kb. 10 percig utaztunk, majd Niall egy hatalmas és gyönyörű ház előtt meg nem állt és vártuk, hogy az automata(!!!) kerítés kinyíljon. Ezután egy hatalmas garázsba állt be, ahol még 3 szuper kocsi volt és 1 üres hely, gondolom Harryé. Niall bevezetett a nappaliba. 3 filmező fiút találtunk. Teljesen belemerültek a filmbe, észre se vették, hogy megérkeztünk.
-Megjöttünk!-kurjantotta el magát barátom, mire a 3 fiú ordítva ugrottak fel. Nem csodálom, hisz horrort néztek.:D-Fiúk had mutassam be a legjobb barátomat Bellát-ügyet sem vetett a nem túl kedves pillantásokra, engem viszont kicsit zavart. Ahogy rám néztek viszont semmi gyűlöletet nem láttam a szemükbe.
-Sziasztok!-inettem.

-Helo!-mondták barátságosan.
-Had mutatkozzak be kedves kegyednek, Louis William Tomlison-csókolt kezet(!!!) Loui.
-Semmi szükség bemutatkozásra, tudom kik vagytok-húztam el a kissé nyálas kezemet...
-Jaa-esett le nekik, hogy Nialltől valószínűleg hallottam róluk, ha nem a tévéből.
-Hazzék mikor jönnek?-terelte Niall a témát.
-Este fele-mondta Zayn. Ezután Liam felkísért a szobámba.
-Ez hatalmas!-tátottam el a számat.
-Ezek szerint tetszik-mosolygott.-Jó tanácsok: ha nem akarsz szívrohamot kapni, akkor fürdéskor zárd magadra az ajtót és ma este a szoba ajtódat is tanácsos bezárni.
-Szeretném tudni?-tettem fel félve a kérdést.

-Szerintem nem-húzta el nevetve a száját, majd kiment. Elkezdtem kipakolni. Észre se vettem, hogy már beesteledett. Liam 6 körül hozott fel nekem kaját, a kedvencemet. Miután megettem lementem a konyhába, hogy elmossam a tányéromat. Miután ez megvolt, öntöttem magamnak egy pohár narancslevet és csatlakoztam a nappaliban lévő fiúkhoz. Zaynt már majdnem szarrá verte Lou, mikor nyitódott az ajtó és Harry és egy szőke hajú lány jött be. Hú vajon kifogunk jönni egymással? Mi van ha nem? Soha nem voltam túl jó barátkozásban. Ötlöttek fel bennem a kérdések és rá kellett jönnöm, hogy félek...

Nicol:


Dél körül ébredtem. Soha nem voltam korán kelő típus. Körbe néztem a szobámon, ami most szinte teljesen üres volt, hisz ma költözök Hazzékhoz! El sem hiszem! Mire ez eljutott az agyamig eltelhetett pár perc, így hát gyorsan mentem be a fürdőbe fogatmosni. Ezután felkaptam a tegnap már kikészített ruhámat, ami egy halvány citromsárga csőgatyából, egy hasonló színű rövidujjúból és egy rózsaszín pulóverből állt. Egész lányos színek, amik nálam nem igazán jellemzőek. Még felkaptam a rózsaszín csukámat és lementem a konyhába, ahol anya és Anne teázgatott.

-Sziasztok!-köszöntem mosolyogva.
-Jó reggelt álomszuszék-adott puszit anya.
-Szia Nicol!-ölelt meg mosolyogva Anne.
-Ha te ma átjöttél, akkor Harrynek is itt kell lennie-engedtem el izgatottan a második ,,anyukámat".
-Csak elugrott a pékségbe. Nem tudom miért, de nagyon szerettek odajárni-mondta Anne.
-Akkor utána megyek-feltettem még egy napszemcsit (fő a stílusosság) és elindultam a pékség felé. Ahogy kinyitottam az ajtót egy csilingelő csengő jelezte, új vásárló jött.
-Szia Chris, Hazz?-kérdeztem az egyik eladó fiút.
-Nicol!-örült meg nekem.-Hátul van egy kicsit beállt segíteni. Be akarsze menni?-csak bólogattam, mint egy kiskutya. Itt minden ember olyan kedves. Így hát hátra is engedett Chris. Már tudom az ,,utat" hisz nyaranként én is itt dolgoztam. 
-Úgy hallottam új munkaerő érkezett-mentem be. Azonban ő nem figyelt. Nagyon bele volt merülve a kakaós csiga megformázásába.-Felhagytál az énekléssel?-kérdeztem, mire végre felemelte a buksiját.
-Picúr!-ragyogott fel a szeme Szeretem, ha így hív és találó is a név, mivel hozzá képest nagyon pici vagyok.:3 Odajött hozzám és megpörgetett.

****

-Steve bácsi, mi szerintem lassan megyünk!-mondta mikor a sokadik adag kakaós csigát tettük be sülni.
-Rendben gyerekek! Köszönöm a sok segítséget. Aztán máskor is gyertek-ölelt meg minket az idős bácsi.
-Mennyi az idő?-kérdeztem, mikor már haza felé tartottam.
-Fél öt-mondta. Jól elment ez a nap is, de imádunk a pékségben lenni! Ráadásul sok ,,új" sütit is megkellett kóstolnunk. Nyami!!!:3 Vacsi után a búcsúzkodás jött.
-Nagyon hiányozni fogsz kincsem!-mondta anya könnyes szemekkel.
-Anyu nem a világvégére költözök. Majd sokat skypolunk és beszélünk telefonon-adtam a lazát, de az én szememet is könnyek mardosták. Erősen megöleltem, de ő még annál is jobban magához húzott.
-Elmegy a második lányom a fiammal!-mondta Anne nevetve, arcán mégis kis sós cseppek folytak végig. Szorosan magához ölelt ő is.-Aztán vigyázzatok egymásra!-mutogatott ránk ,,fenyegetően".
-Anyu!-szólt rá Harry. Láthatóan zavarba volt.
-Kivel fogok így hülyéskedni?-ölelt meg Gemma.
-Ott van Eric-utaltam 16 éves öcsémre.
-Éppenséggel hormontúltengése van, úgyhogy kihagynám-nevetett.
-Aztán a szobámat békénhagyni-mentem oda az öcsémhez.
-Ugyan mi kéne nekem onnan? Csupa lányos dolgok-mondta felháborodva.
-Átfogalmazom. A hülye hormontúltengésbe szenvedp barátaidat tarsd távol a szobámtól!
-Jó-jó!-ölelt meg, ami kb. 2 másodpercig tartott Rekord!!!
-Hiányozni fogsz Pindúrka!-mondta Jeremy, a nevelőapám.
-Te is nekem!-öleltem meg. A drámai percek után elindultunk. Az út unalmasan telt. Harry említette, hogy Nialler LB-je is itt fog most nyaralni és szinte esedezett, hogy legyek kedves. Na azt várhatja... Nem kell az 5 fiún kívül más barát. Meg vagyok nélküle is. A nappaliba Zaynt éppen szarrá verte Lou Ps-ben a többiek meg nézték, az új csaj is... Ahh, én aztán nem fogok jó pofizni. Azt várhatja. Én ilyen vagyok és kész.

-Helo!-köszöntem, mire a játékot kikapcsolták és minden szem rám szegeződött. Kíváncsiak voltak, hogy viszonyulok az újonchoz... Remek...
-Szia Bella Smith-nyújtotta kedvesen a kezét a csaj.
-Nicol Balck!-mosolyogtam vissza. Mi van velem? De ez a lány olyan kedves! Na jó kap EGY esélyt. Majd kiderül...

U.i.:bocsi a hibákért ha vannak...
U.i.2:örülnék 1-2 kominak is:)

2013. augusztus 12., hétfő

Bemutatkozások

Sziasztok!:) Itt a két főszereplőnk mutatkozik be. Remélem elnyeri tetszéseteket. Ha igen hagyjatok magatok után egy kis nyomot:).


Sziasztok! A nevem Bella Smith, 18 éves vagyok. Mullingarben-ben születtem és a mai napig itt élek a családommal. A suliba soha nem tartoztam a menők közé, de nem is akartam. Két igaz barátra tettem szert a hosszú évek során: Beca és Niall. Mivel velem barátkoztak, ők is csúfolva lettek, de őket ez nem érdekelte, kiálltak értem, amiért mindig is csodáltam őket. Persze mikor Niall a brit x-factor 3. helyezését érte el egy fiú bandával, változott a kocka. Mindenki nekünk nyalt, de mi tettünk erre. Nem érdekelt minket. Így lett a kis 5 éves ír srácból a világ egyik legnépszerűbb bandájának tagja. Szerencsére mindig keres időt, hogy hazalátoggasson, amit persze sosem vetünk meg. Ezért is megyek Londonba, hogy meglátogassam és megismerjem a másik 4 srácot akikkel megváltozott az élete...

Hali! Nicol Black vagyok 18 éves. Holmes Chapelben nőttem fel egy idióta társaságában. Bár ha bele gondolok, az az idióta az egyetlen barátom. Az iskolába nem voltam valami népszerű se a diákok, se a tanárok körében. Talán a trágár stílusom miatt? Meglehet, de nem érdekel, ilyen vagyok és kész. Miután egyetlen barátom az x-factor által befutott, magamra maradtam... Ha csak nem vesszük társaságnak a Harry által kapott kis cicát. Sokáig depressziós voltam és vagdostam magam. Persze amint ez Hazz  fülébe jutott, rögtön kocsiba pattant és eljött csak azért, hogy leszidjon. Ezért is kell hozzájuk költöznöm, hogy állítása szerint ,,szemmel tarthasson". Majd meglátjuk mi sül ki belőle...