28. rész(II. fejezet)

Sziasztok! Meghoztam az új részt. Köszönöm a két pipát és az oldalmegjelenítéseket, nagyon jól estek. A következő részt 1 komi után hozom (már meg is van írva). Puszillak titeket:)<3
*Bella szemszöge*

Benyitottam. A látvány meglepett, de nem hidaltam le. Nicol a konyhapulton ült, Niall a lábai között és jóformán becsomagolta a barátnőmet. Csak krákogtam. Egy másodperc alatt szétrebbentek és Nic vörös fejjel ugrott le a konyhapultról.

-Bella, ez nem az aminek látszik!-kezdett el mentegetőzni. Én a hűtőhöz sétáltam és kivettem egy üveg vizet.

-Bármi is volt ez-mutogattam kettejük között-, de tetszik-kacsintottam és kimentem a többiekhez ökörködni..

*Nicol szemszöge*

-Hát ez gáz volt-fújtam ki a bent tartott levegőmet.

-Végül is nem annyira-mondta Niall.-Hiszen ő meg összejött a legjobb barátoddal.

-Ezt meg honnan veszed?-kérdeztem felhúzott szemöldökkel.

-Hiszen együtt aludtak és tegnap is mondtam, hogy elég érdekesen festettek, amikor bementem Bellshez.

-Jó, de ez még nem hivatalos.

-Végül is de-jött be Harry és ő is egy üveg vizet vett ki a hűtőből.

-MI?!-visítottam fel.

-Tegnap megbeszéltük, hogy ez van és hát na érted-motyogta.-De még senki sem tudta. Ti ketten jöttetek rá először. Nem tudtuk, hogy mikor mondjuk el, de így már tök mindegy megyek és szólok Bellnek-és ki is ment. Hát ez gyors volt. De örülök, mert végre remélhetőleg nem fognak annyit veszekedni.

-Látod, én mondtam. Úgyhogy ne érzed magad kellemetlenül-rántotta meg a vállát a szőkeség. Bírom, meg minden, de akkor sem fogja fel, hogy mi a bajom és ez felhúz.

-De akkor is!-csattanok rá.

-Hagyjuk most ez-mondja.-Menjünk, ki mert nem sokára megyünk és legalább ezt a pár órát élvezzük ki-indult kifelé, én meg követtem. Kint őrültek háza volt. Rengeteget röhögtünk, de én nem oldódtam fel teljesen. Hogy miért? Niallon és rajtam gondolkodtam. Nem tudom, hogy mi van velünk, mert a konyhában jóformán letepert, most meg le se szar. Nagyon jó érzés, mondhatom. De ne akarjátok megtudni, hogy milyen az az érzés, amikor jó pár éve ismered az illetőt, kezdettől bele vagy esve és ő mintha vak lenne észre se veszi a nyilvánvalót és huuu...most kell lenyugodnom. Biztos csak én reagálom túl, igaz? Hamar eltelt ez a pár óra és már azon kaptuk magunkat, hogy búcsúzkodnunk kell. Niall kivételével minden fiú össze-vissza szorongatott. Viszont sokkal többet jelentett volna, ha Nialltól kapok egy Horan ölelést, de nem kaptam. Hát, ez van. Ilyen szerencsétlen vagyok én. Harrytől egy egyszerű ,,Nem megcsalni, különben kiheréllek!" mondattal köszöntem el. Vártam, hogy Niall is elköszönjön tőlem, de nem tette, még annyit se mondott, hogy ,,Csá, b*zd meg!". Ez elég rosszul esett, mert szerintem nem mondtam semmi rosszat. Majdnem mondenki észrevette ezt és mérgesen méregették Niall-t, de az ír gyerek úgy csinált, mintha mi sem történt volna.  A két személy, aki ezt észre se vette, az Bella és Harry volt, ugyanis egymás szájával voltak elfoglalva, túl mélyen.. Alig bírtak elszakadni egymástól, de aztán csak sikerült. Remélem, hogy Harry nem rontja el ezt a kapcsolatát is, mint sok másikat. Bár, lehet, hogy Bella nem fogja bírni ép idegekkel a rajongók miatt. Ahogy a fiúk elmentek én rögtön a szobám felé vettem az irányt és bezárkóztam. Lehet, hogy most épp szar barátnő vagyok, de nincs hangulatom Bell fecsegését hallgatnom. Csak egy kis egyedüllétre volt szükségem. Úgy látszik ezt Bells is felfogta, mivel nem dörömbölt az ajtómon, csupán egyszer kopogott és utána nem zargatott. Este hét fele járt az idő, amikor kopogott. Már nem voltam világfájdalmas hangulatban, így beengedtem.
-Csak valamit szeretnék mutatni!-mondta izgatottan és a vigyort le sem lehetett törölni az arcáról. Olyan volt, mintha be lenne lőve.
-Na és mit?-kérdeztem és egy mosolyt küldtem felé.
-Gyere!-kezdett el húzni a szobájába, ahol két csodálatod, de mégis hétköznapi ruha díszelgett az ágyon.-Na milyenek?-kérdezte továbbra is vigyorogva.
-Szuperek! Most csináltad őket?-kérdeztem érdeklődve.
-Hát, már tegnap félig megvoltak, de ma mivel unatkoztam ma befejeztem-rántotta meg a vállát.-Na gyerünk, vedd fel az egyik ruhát, én lefotózlak és megy fel twiterre.
-Biztos vagy te ebben?-kérdeztem.-Elég gázul festek-állapítottam meg.
-És mire való a smink?-nevetett fel. Így hát felvettem az egyik rucit, egy kis sminket tettem fel, majd a hajamat is megcsináltam és a fotó már el is készült. Bell fel is töltötte.

@Bell_Smith egy kis unalom;)

@Nicole94 remélem tetszik!<3

-Úr Isten mennyi követőd van!-lepődtem meg.

-Ja, amióta tudják, hogy ki vagyok!-nevetett fel. A képet rengetegen bekedvelték és retweetelték. Sokan kérdezték, hogy hol lehet ilyen jó szerelést kapni. Hát ilyet MÉG nem lehet sehol. MÉG. De ennél is több volt az olyan tweet, mint pl.:,,Kövess be!!<3", vagy: ,,Jaj, de cukik lennétek Niallal!^^", meg hasonlók. Bell hamar lelépett és felé fordult.

-Mért került Niall egész nap?-kérdezte.

-Őszintén? Fogalmam sincsen. A majdnem csók után rám sem hederített. 

-Majdnem? Bocsi amúgy, hogy benyitottam-sütötte le a szemét. Lehet, ha nem nyit be.. de..

-Ez nem a te hibád. Niall került, nem te.

-Ne haragudj, tényleg-mentegetőzött.

-Nincs semmi gond, tényleg-mosolyogtam rá biztatóan. Ő csak szorosan megölelt.

-Amúgy hallottam, hogyan köszöntél el Harrytől-nevetett fel.-És örülök, hogy nem akadtál ki, hogy összejöttem a legjobb barátoddal.

-Te is az egyik legjobb barátom vagy-mosolyogtam rá.