Sziasztok kedves olvasóim! Hétvége van, úgyhogy gondoltam, hozok nektek egy részt. Most egy kicsit ugrunk a történetben, de nem olyan nagyot. Remélem tetszeni fog és hagytok magatok után egy icike-picike nyomot. Gondolok itt egy-két szóra, vagy egy-egy pipára. A negatív véleményt is szívesen olvasom, mert tudom, hogy nem az enyém a legjobb történet. Jó olvasást és jó hétvégét mindenkinek!:)<3
*1 hónappal később, Bella szemszöge*
*1 hónappal később, Bella szemszöge*
Nem sok minden történt velünk ebben az 1 hónapban. Már csak fél hónap van a ,,nyári szünetemből". Nicollal rendszeresen munka után általában ruhákat készítünk. Ő is egész jól belerázódott a varrásba. Rettenetesen hiányoznak a fiúk, egytől-egyig. Ma fogunk odarepülni hozzájuk Los Angelesbe. Két hétig leszünk velük, mivel nekem utána suli. Ott lesznek a 1D barátnők is. Még személyesen egyikükkel sem találkoztam. Várom, hogy láthassam Harryt. A rajongók még mit sem sejtenek arról, hogy a kócos rossz fiúnak barátnője van. Nos, Niall még mindig nem hajlandó Nic-kel kommunikálni, ezért kicsit össze is kaptam vele.
-Mehetünk?!-kiabált fel barátnőm a földszintről.
-Mehetünk-mentem le a lépcsőn a csomagjaimmal. A taxink is megérkezett, így hát beszálltunk és a reptér fele is suhantunk. A reptéren olyan 10-12 Directioner várt minket. De vajon miért? A fiúk itt sincsenek.-Miért van itt rajongó? Hisz nem a fiúkkal vagyunk!-súgtam oda Nicolnak.
-Nem tudom-súgta vissza és hangjából egy kis félelmet és izgatottságot hallottam. Kifizettem a taxit és megindultam volna befelé. De a rajongók megállítottak mind a kettőnket és aláírást(!!) meg képet kértek. Egy kis ideig ott maradtunk velük beszélgetni, de a gépet nem késhettük le. Nagyon megértőek és kedvesek voltak. Elköszöntünk és már mehettünk is becsekkolni. Hamar a gépen voltunk és már repülhettünk is Los Angelesbe. Az úton megpróbálok pihenni, mivel ma mi is megnézzük a fiúk interjúját. Persze ők ezt nem tudják, meglepetés lesz, hogy mi is ott leszünk. Biztos, hogy szóba fog jönni Kendall is. Persze, hogy tudom ki is ő! És zavar is, de nem tilthatom el Harrytől. Aztán még ott vannak a Demivel és Niallal kapcsolatos híresztelések is.. Amint Nicol meghallotta őket jóformán összeomlott. Nehéz volt felszedni szegényt a padlóról, de sikerült. Annyit változott! Más lett a haja, a ruhatárát lecserélte, sokat edzett, így bomba alakja van. Igaz a modora mit sem változott, de kívülről nagyon nőies lett. Niall megláthatja mit is vesztett.
.jpg)
-Mehetünk?!-kiabált fel barátnőm a földszintről.
-Mehetünk-mentem le a lépcsőn a csomagjaimmal. A taxink is megérkezett, így hát beszálltunk és a reptér fele is suhantunk. A reptéren olyan 10-12 Directioner várt minket. De vajon miért? A fiúk itt sincsenek.-Miért van itt rajongó? Hisz nem a fiúkkal vagyunk!-súgtam oda Nicolnak.
-Nem tudom-súgta vissza és hangjából egy kis félelmet és izgatottságot hallottam. Kifizettem a taxit és megindultam volna befelé. De a rajongók megállítottak mind a kettőnket és aláírást(!!) meg képet kértek. Egy kis ideig ott maradtunk velük beszélgetni, de a gépet nem késhettük le. Nagyon megértőek és kedvesek voltak. Elköszöntünk és már mehettünk is becsekkolni. Hamar a gépen voltunk és már repülhettünk is Los Angelesbe. Az úton megpróbálok pihenni, mivel ma mi is megnézzük a fiúk interjúját. Persze ők ezt nem tudják, meglepetés lesz, hogy mi is ott leszünk. Biztos, hogy szóba fog jönni Kendall is. Persze, hogy tudom ki is ő! És zavar is, de nem tilthatom el Harrytől. Aztán még ott vannak a Demivel és Niallal kapcsolatos híresztelések is.. Amint Nicol meghallotta őket jóformán összeomlott. Nehéz volt felszedni szegényt a padlóról, de sikerült. Annyit változott! Más lett a haja, a ruhatárát lecserélte, sokat edzett, így bomba alakja van. Igaz a modora mit sem változott, de kívülről nagyon nőies lett. Niall megláthatja mit is vesztett.
*Leszálláskor*
Boldogan lépkedtem le a repülőről. Szinte azonnal megpillantottam Pault egy táblával a kezében. Csak mosolyogni tudtam, hogy egy akkora ember, mint Paul egy ,,Isten hozott csajok!:)" táblával áll. Odasiettünk hozzá.
-Szia!-öleltem meg, majd Nicol is.
-Gyertek menjünk a szállásra-elvette a csomagjaink nagy részét és a kocsihoz vezetett minket. A kocsiban ülve bántam meg, hogy hosszú nadrágot vettem fel. Nicol bezzeg szoknyát vett, így ő nem sült meg. Fél óra múlva megérkeztünk a hotel hátsó bejáratához. A hotel hatalmas volt és csupa luxus! Kondi terem, úszó medence, háromféle étterem és még sorolhatnám! Komolyan mondom már lassan a WC-t is helyettem fogják lehúzni.
-Remélem nem gond, hogy ketten kaptok egy lakosztályt-mondta Paul, nekem meg leesett az állam. Én egy szobával is beértem volna egy ággyal. Csak egy kis bökkenő volt...
-Mondd csak, honnan fogjuk mi ezt kifizetni?-kérdeztem felhúzott szemöldökkel a testőrtől.
-A főnökség nektek is állja-rántotta meg a vállát, mintha ez oly természetes lenne.
-Hű!-csak ennyit tudtam kibökni. A lift megállt és mi kiszállhattunk.
-A 17-es lakosztály a tietek, a 19-es a Harry-é és felfelé így tovább. Az enyém a 18-as. Ha bármi gond van szóljatok-mosolygott ránk Paul és bement a saját lakosztályába. Mi is bementünk a miénkbe. A mágneskártyát letettük az előszoba szerűségbe. A csomagjaink a nappalinak berendezett helyiségben voltam, melyből három ajtó vezetett tovább. Az egyik ajtó egy luxus fürdőt rejtett, a másik kettőben ízlésesen berendezett szobák ,,bújtak meg". Egy erkély is tartozott a lakosztályhoz, melyből a strandra lehetett lelátni. Gyönyörű volt! Paul szólt, hogy lassacskán készüljünk el, mert megyünk a fiúk interjújára. A srácok már ott voltak és mit sem sejtettek arról, hogy lassan mi is ott vagyunk. Így hát gyorsan magamra kaptam egy egyszerű elég rövid nadrágot, egy amerikai zászlós rövid ujjút, melyhez egy szintén amerikai zászlós cipőt vettem fel. A telefon tokom is lecseréltem. Fő a divatosság! Kiegészítőnek egy egyszerű szív alakú fülbevalót tettem fel, amelynek a mintája az államok zászlójára hajazott.
Nicol nem öltözött át, mivel ő jó volt úgy, ahogy volt. Egy kis táskába még bepakoltam a fontosabb dolgaimat, feltettem a pilóta fazonú napszemüvegemet és már mehettünk is. 10 perc múlva már a legelső sorban ültünk, és izgatottan vártuk, hogy kezdődjön az interjú.
-3, 2, 1! Adás!-ordította valaki.
-Jó napot! Sziasztok! Patricia Darlin vagyok és ez a Sztársarok!-kezdte a középkorú nő.-Ma egy bandát fogok kifaggatni és remélhetőleg új információkat is megtudunk-kacsintott izgatottan.-Gondolom nagyon várjátok őket, úgyhogy nem is húzom az időt. Köszöntsétek szeretettel a One Directiont!-a stúdióban őrület tört ki, amikor a fiúk beléptek. Jó pár percig meg sem lehetett szólalni.-Sziasztok fiúk!-köszönt végül a műsorvezető.
-Helo!-köszöntek egyszerre mosolyogva a fiúk.
-Mi újság, hogy vagytok?-kezdte a faggatást.
-Jól vagyunk, köszönjük-válaszolt Liam.
-Hogy érzitek magatokat Amerikában? Milyen a turné?-folytatta ezzel a két kérdéssel Patricia.
-Remek a turné!-felelte Louis.
-Az amerikai rajongók pedig egytől-egyig csodálatosak!-kapcsolódott be Zayn is a beszélgetésbe.
-És őrültek!-tette hozzá nevetve Harry. A haja tökéletesen be volt lőve, a szerelése pedig csodálatos volt.
-Ó, Harry, hogyha megszólaltál, akkor először tőled kérdezek. Mi van közted és Kendall Jannerrel?-ó, édes Istenem!
-Barátok vagyunk, ennyi az egész-rántotta meg a vállát. Szaggatottan fújtam ki a bent tartott levegőmet.
-Pedig a képek nem erről adnak tanúbizonyságot-mondta a bestia és a képernyőn egy kép jelent meg, amin Harry és a fiatalabbik Janner lány egy autóban ülnek és elég bájosan néznek egymásra.
-De Istenem!-csattant a nőre hirtelen.-Kendall és csakis BARÁTOK vagyunk! Fel tudja ezt fogni?-már szinte fortyogott a dühtől.
-Jó, elnézést!-sziszegte a nő.
-Hagyjuk!-legyintett.-Most egy ideig nem szeretnék kapcsolatot-mondta teljesen komolyan, nekem meg mintha egy tőrt döftek volna a szívembe. Nem rohantam ki-pedig kiakartam. Ezek után nem is igazán figyeltem az interjúra, csak azon gondolkodtam, hogyan is juthatnék a leggyorsabban haza...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése