Sziasztok itt is a rész ahogy ígértem. Ismételten köszönöm a komikat. Nagyon örültem nekik! Nem is tartalak fel titeket tovább. Előre láthatóleg szerdán teszek majd legközelebb részt.:) Jó olvasást!
Bella:
-Nicol Black-meglepett, amikor a kissé ilyesztő arckifejezésből mosolygós lett.
-Örülök, hogy megismerhettelek-mondtam teljes szívemből. Igaz nem nagyon tudom, hogy kell barátkozni, de próbálkozni lehet. Valami azt sugalta megbízható lány.
-Úgyszintén!
-Nem vagytok éhesek? Valamelyik fiú mennyei spagettit csinált!-mondtam lelkesen. Már nem voltam annyira megilletődve.
-Én most nem vagyok éhes. Inkább megnézem, ahogy Louis szarrá veri Zaynt-mondta élvezetesen Harry.
-Én viszont éhenhalok!-mondta Nicol.
-Elkísérlek-ajálnlottam fel. Bementünk a konyhába.
-Neked ne szedjek?-kérdezte, mikor az övé már a mikróba volt.
-Nem köszi. Liam nem rég hozott fel a szobámba.
-Nekem viszont most jól fog esni-ült le velem szembe.-Ma még csak sütiket ettünk Hazzal.
-Hogy-hogy?-csúszott ki a számon.
-Hát régebben nyaranként egy pékségben dolgoztunk és mivel ma elugrott értem, oda is benézett, én meg utána mentem és az egész napot ott töltöttük-hadarta el gyorsan majd egy nagy adag tésztát a szájába tett.
-Hasonlítassz Niallra csak lányba-nevettem fel. De rég volt már ilyen. Szerintem jól kifogunk jönni.
-Sokat mondják a fiúk is-nevett fel ő is.-Te meg Harryre. Mármint külsőre: barna haj, igaz a tied egyenes és zöld szem.
-Nem egyenes a hajam csak kivasaltam ami nem gyakori, úgyhogy inkább göndörkés hajjal fogsz látni.
-Látod kiköpött Hazz vagy csak lányba-nevetett.
-Ó, hát köszönöm-nevettem.-Amúgy remélem majd kijövünt, mert Niallön kívül csak egy barátnőm van, de ő sem olyan rendes barát-húztam el a szám.
-Na, akkor kb. ugyanúgy vagyunk, mert a fiúkon kívül csak Gemmával jövök ki.
-Különös. Kedvesnek tűnsz, nem értem, hogy nincsenek barátaid-tűnődtem hangosan.
-Tudod kicsit nagy szám van és általába nem értek szót az emberekkel-nevett fel.-Viszont te télleg normális vagy, nem vagy csúnya se. Ez télleg érthetlen-nevetett fel.
-Én pedig strébernek lettem elkönyvelve-mondtam egyszerűen.
-Persze mikor a legjobb barátom a 3. lett a bandával, nyalni kezdtek, de én tettem rá-mondtuk teljesen egyszerre. Elkezdtünk röhögni. Erre bejöttek a fiúk.
-Mi ez a jó kedv hölgyeim?-kérdezte Louis, miközben Harry egyszerűen elvette Nicol elől a kaját és enni kezdte!!
-He, azt még ettem!-horkant fel Nicol.
-Hopp, mostmár nem. Varázslat!-mondta teli szájjal bongyorka.
-Ne bánkódj, adok valami sokkal finomabbat-invitáltam magammal.
-Csak nem az amire gondolok?-indult el szaladva Nialler, én meg utána.
-Niall James Horan! Azt nem neked szántuk!-üvöltöttem nevetve, mire megsértődve bement a szobájába.-Majd megbékél-mormogtam. Közbe Nicol is beért.-Tessék vegyél. Hagyományos ír almatorta-nyújtottam fel a dobozkát, amibe 6 tortaszelet csücsült.
-Köszi-vett ki egyet.-Hm ez mennyei!-mondta mosolyogva és falatozott tovább.
-Majd átadom-ezután vittem le a fiúknak is. Még pont maradt egy szelet. Pont ahogy anya kigondolta.-Megyek felviszem Niallnak az utolsó szeletet-így hát elindultam fel. Bekopogtam. Nem meglepően az ajtó zárva volt.-Niall, én kicsi ír manóm legyél olyan kedves, hogy kinyitod az ajtót-kattant a zár. Huh, ez könnyen ment. Kérdőn nézett rám.-Nézd csak mit hoztam neked-vettem elő a hátam mögül a megmaradt szeletet. Felcsillantak a szemei.-Csak nem gondoltad, hogy anya nem küld neked, pont neked? A fogadott fiának-vigyorogtam, de a sütinek már nyoma sem volt...
-Majd te is süthetnél ilyet-jegyezte meg szemtelenül.
-Ja persze, majd 1 héten belül 2-szer lesz ugyanaz a süti.
-Akkor maradj itt tovább. Költözz ide te is. Úgy sincs még munkád. És Nicolnak is lenne társasága, ha mi turnén lennék. Elég jól kijöttök.
-Nem is tudom.
-Majd még eldöntöd, de szerintem erre a lehetőségre, nem lehet nemet mondani...
-Igen igazad van! Majd azért még megbeszélem anyuékkal, meg nem ártana szólni a fiúknak...
-Az utóbit ki is pipálhatjuk-kezdett el lehúzni a lépcsőn.
-Mi?! Ne! Neeem! Niall!-visítottam és kapálóztam, de Niall erősebbnek bizonyult. Viccesen festhettünk...
-Végre!-tuszkolt be a többiekhez. Teljesen kipurcant.:D-Szóval tehát-vett nagy levegőt.-Egy kis figyelmet kérnék. Köszönöm. Szóval, arról lenne szó, hogy mi lenne, ha Bells ideköltözne?-mindenki nagyon komoly fejet vágott, csak Nicol mosolygott.
-Ne húzzátok már szerencsétlen agyát, már majdnem elájul olyan sápadt!-ripakodott rájük a másik női tag rajtam kívül.-Lesz még rá időtök. Amúgy-jött oda hozzám.-Ma reggel nem hittem volna, hogy ilyet mondok, de üdv a családba!-ölelt meg. WTF?-Én felmentem munkátkeresni, meg aludni. Pusszantás!-azzal felment, itthagyva a még mindig nagyon komoly társasággal. Csak Louis volt bosszús. Nem akarja, hogy ideköltözzek?
-Most akkor mivan?-kérdeztem értetlenül és lehuppantam a kanapéra.
-Nicol már tól jól ismer minket!-fortyogta Lou.-Elrontotta a szórakozásunkat!! Ja üdv köztünk-ölelt meg ő(??) is. Nekem ez nem tiszta.
-Még mindig nem érted?-enyhült meg Hazz arca. Na végre! Valaki rám is figyel. Csak a fejemet ráztam, hogy nem.-Hát akkor elmondom. Csak tesztelni akartuk, mennyire vagy edzett ilyen téren. Hát Nicol átlátott minket. Amúgy meg örömmel halljuk, hogy ideköltözöl-mondta egyszerűen.
-Áá, leesett. Végre-tettem hozzá, mire felnevetett.-Már csak anyuékkal kell megbeszélnem-mondtam keserédesen.
-Nyugi elengednek majd-mondta Niall.
-Ja persze, ha lemondott arról, hogy a cégénél titkárnő legyek.
-Na ezt nem említetted-huppant le mellém Nialler.
-Ja nem mondtam? Újdonsült az a mániája, hogy majd átveszem a cégét. Nem volt neki elég, hogy kifogástalan lett az érettségim, dehogy! Mostmár cégvezetőt akar belőlem faragni.
-Kemény. Anyudat mindig is bírtam az ilyen hülyeségei miatt-nevett Niall mire meglöktem a vállát.
-Hé ez nem vicces!-nevettem fel.-Csak egy kicsit. Na jó. Felhívom most. Este van. Akkor csak nem tud olyan erővel ordítani-felmentem a szobámba és tárcsáztam anya számát.
-Szia kicsim! Mi újság? Kipakoltál már? Milyenek a srácok? És az a lány, aki most költözött oda?-oké ezek szerint csak az várta, hogy felhívjam? Agyrém...
-Szia anyu. Sok minden van-mondtam.-Igen kipakoltam. Nagyon kedves mindenki, a lány is szuper kedves. Anyu azért hívtalak, hogy megkérdezzek valamit-tértem a tárgyra gyorsan.
-Mondjad kincsem nyugodtan.
-Niall felajálnlotta, hogy ide költözhetnék-mondtam félve. És 3, 2, 1 ééés...
-Szó sem lehet róla! Neked Írországba a helyed, hogy majd idővel át tud venni a céget! Amúgy is mi lenne belőled Londonba?
-Dolgozó ember?-vágtam vissza. Kezd betelni a pohár.
-Jó az én lányomból nem lesz holmi felmosó lány és kész. 1 hétre mentél oda és annyi is lesz!-mondta határozottan.
-Tudod mit?!-ment fel bennem a pumpa.-Tökéletesen leérettségiztem, csak miattad! A hülye céged nem érdekel, 18 elmúltam azt csinálok, amit akarok és nem fogod megtiltani, hogy elköltözzek. Cső!-csaptam rá a telefont. Persze, hogy elkezdett hívogatni! 10. hívásnál meguntam és felvettem.
-Mi a franc van?!-üvöltöttem.
-Igazad van-mondta halkan.-Igazad van mindenbe. De én csak féltelek értsd meg. Mindig is a kislányom maradsz és nem szeretném, ha bajod esne. London egy nagyon nagy város. Ki tudja milyen emberek élnek ott...
-Anyu ez mind szép és jó, de én nem akarok a cégnél dolgozni. Soha nem vonzott ez értsd meg ezt te kérlek. Én nagyon szeretnék ide költözni a fiúkhoz.
-Akkor legalább had beszéljek Niallal.
-Egy pillanat-fogtam le a telefont-NIAAAAALL!-ordítottam mire szinte rögtön itt volt. A telefont nyújtottam felé.-Anya az-tátogtam neki.
-Szia Meg!-vette el a telefont.-Igen az én ötletem volt. Értem engem is féltettek anyáék, de megálltam a helyem. Igen, persze, hogy vigyázok rá. Felnőttek vagyunk nem kell. Majd keres Nicollal. Igen ő a másik lány. Nem nem engedem-mosolyodott el.-Nem kell majd vásárolok neki. Jaj dehogy is simán, majd ha lesz munkája a saját lábára fog tudni állni. Rendben köszi. Oké. Átadom. Szia. Puszi-tette le a telefont.-Ne sikíts de ideköltözhetsz-mondta mire anyakába ugrottam és össze vissza ölelgettem.
-Imádlak Nialler!-suttogtam neki. El sem hiszem, hogy idekölötzhetek a fiúkhoz!!
-Majd te is süthetnél ilyet-jegyezte meg szemtelenül.
-Ja persze, majd 1 héten belül 2-szer lesz ugyanaz a süti.
-Akkor maradj itt tovább. Költözz ide te is. Úgy sincs még munkád. És Nicolnak is lenne társasága, ha mi turnén lennék. Elég jól kijöttök.
-Nem is tudom.
-Majd még eldöntöd, de szerintem erre a lehetőségre, nem lehet nemet mondani...
-Igen igazad van! Majd azért még megbeszélem anyuékkal, meg nem ártana szólni a fiúknak...
-Az utóbit ki is pipálhatjuk-kezdett el lehúzni a lépcsőn.
-Mi?! Ne! Neeem! Niall!-visítottam és kapálóztam, de Niall erősebbnek bizonyult. Viccesen festhettünk...
-Végre!-tuszkolt be a többiekhez. Teljesen kipurcant.:D-Szóval tehát-vett nagy levegőt.-Egy kis figyelmet kérnék. Köszönöm. Szóval, arról lenne szó, hogy mi lenne, ha Bells ideköltözne?-mindenki nagyon komoly fejet vágott, csak Nicol mosolygott.
-Ne húzzátok már szerencsétlen agyát, már majdnem elájul olyan sápadt!-ripakodott rájük a másik női tag rajtam kívül.-Lesz még rá időtök. Amúgy-jött oda hozzám.-Ma reggel nem hittem volna, hogy ilyet mondok, de üdv a családba!-ölelt meg. WTF?-Én felmentem munkátkeresni, meg aludni. Pusszantás!-azzal felment, itthagyva a még mindig nagyon komoly társasággal. Csak Louis volt bosszús. Nem akarja, hogy ideköltözzek?
-Most akkor mivan?-kérdeztem értetlenül és lehuppantam a kanapéra.
-Nicol már tól jól ismer minket!-fortyogta Lou.-Elrontotta a szórakozásunkat!! Ja üdv köztünk-ölelt meg ő(??) is. Nekem ez nem tiszta.
-Még mindig nem érted?-enyhült meg Hazz arca. Na végre! Valaki rám is figyel. Csak a fejemet ráztam, hogy nem.-Hát akkor elmondom. Csak tesztelni akartuk, mennyire vagy edzett ilyen téren. Hát Nicol átlátott minket. Amúgy meg örömmel halljuk, hogy ideköltözöl-mondta egyszerűen.
-Áá, leesett. Végre-tettem hozzá, mire felnevetett.-Már csak anyuékkal kell megbeszélnem-mondtam keserédesen.
-Nyugi elengednek majd-mondta Niall.
-Ja persze, ha lemondott arról, hogy a cégénél titkárnő legyek.
-Na ezt nem említetted-huppant le mellém Nialler.
-Ja nem mondtam? Újdonsült az a mániája, hogy majd átveszem a cégét. Nem volt neki elég, hogy kifogástalan lett az érettségim, dehogy! Mostmár cégvezetőt akar belőlem faragni.
-Kemény. Anyudat mindig is bírtam az ilyen hülyeségei miatt-nevett Niall mire meglöktem a vállát.
-Hé ez nem vicces!-nevettem fel.-Csak egy kicsit. Na jó. Felhívom most. Este van. Akkor csak nem tud olyan erővel ordítani-felmentem a szobámba és tárcsáztam anya számát.
-Szia kicsim! Mi újság? Kipakoltál már? Milyenek a srácok? És az a lány, aki most költözött oda?-oké ezek szerint csak az várta, hogy felhívjam? Agyrém...
-Szia anyu. Sok minden van-mondtam.-Igen kipakoltam. Nagyon kedves mindenki, a lány is szuper kedves. Anyu azért hívtalak, hogy megkérdezzek valamit-tértem a tárgyra gyorsan.
-Mondjad kincsem nyugodtan.
-Niall felajálnlotta, hogy ide költözhetnék-mondtam félve. És 3, 2, 1 ééés...
-Szó sem lehet róla! Neked Írországba a helyed, hogy majd idővel át tud venni a céget! Amúgy is mi lenne belőled Londonba?
-Dolgozó ember?-vágtam vissza. Kezd betelni a pohár.
-Jó az én lányomból nem lesz holmi felmosó lány és kész. 1 hétre mentél oda és annyi is lesz!-mondta határozottan.
-Tudod mit?!-ment fel bennem a pumpa.-Tökéletesen leérettségiztem, csak miattad! A hülye céged nem érdekel, 18 elmúltam azt csinálok, amit akarok és nem fogod megtiltani, hogy elköltözzek. Cső!-csaptam rá a telefont. Persze, hogy elkezdett hívogatni! 10. hívásnál meguntam és felvettem.
-Mi a franc van?!-üvöltöttem.
-Igazad van-mondta halkan.-Igazad van mindenbe. De én csak féltelek értsd meg. Mindig is a kislányom maradsz és nem szeretném, ha bajod esne. London egy nagyon nagy város. Ki tudja milyen emberek élnek ott...
-Anyu ez mind szép és jó, de én nem akarok a cégnél dolgozni. Soha nem vonzott ez értsd meg ezt te kérlek. Én nagyon szeretnék ide költözni a fiúkhoz.
-Akkor legalább had beszéljek Niallal.
-Egy pillanat-fogtam le a telefont-NIAAAAALL!-ordítottam mire szinte rögtön itt volt. A telefont nyújtottam felé.-Anya az-tátogtam neki.
-Szia Meg!-vette el a telefont.-Igen az én ötletem volt. Értem engem is féltettek anyáék, de megálltam a helyem. Igen, persze, hogy vigyázok rá. Felnőttek vagyunk nem kell. Majd keres Nicollal. Igen ő a másik lány. Nem nem engedem-mosolyodott el.-Nem kell majd vásárolok neki. Jaj dehogy is simán, majd ha lesz munkája a saját lábára fog tudni állni. Rendben köszi. Oké. Átadom. Szia. Puszi-tette le a telefont.-Ne sikíts de ideköltözhetsz-mondta mire anyakába ugrottam és össze vissza ölelgettem.
-Imádlak Nialler!-suttogtam neki. El sem hiszem, hogy idekölötzhetek a fiúkhoz!!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése