20. rész (fejezet záró)

Sziasztok! Hamarabb összegyűlnek a komik, mint gondoltam! És még pipáltok is. El sem hiszem. Nem tudjátok elképzelni sem mennyire jól is esik ez nekem. Eredetileg is úgy terveztem, hogy 1 fejezet 20 részes lesz, így ez a fejezetzáró. Nem kell megijedni nem hagyom abba a blogot. Ez így túl egyszerű lenne. Úgy tervezem előre láthatólag, hogy 5 fejezet lesz, azaz összesen 100 rész. De az már rajtatok múlik, hogy több lesz e vagy sem.;) Jó olvasást a részhez. Annyit még elárulok, hogy ez a rész elég nagy változásokat hoz a történetbe, remélem örülni fogtok.:)

*Nicol szemszöge*

Olyan boldog vagyok, hogy végül Harryék elfogadták, hogy Tom a barátom és megpróbálnak kijönni vele.

-Akkor szuper!-mosolygott Bells.

-Az hát!-a vigyort le sem lehetett vakarni az arcomról.-Viszont ne haragudj Harry, de most elrabolom Bellát-húztam be az említett személyt a szobámba.-Na mesélj csak!-mondtam, mikor már mind a ketten az ágyamon terpeszkedtünk.

-Miről meséljek?-kérdezte értetlenül.

-Mi az, hogy miről?-kérdeztem tetetett felháborodással.-Rajtad van Harry pólója. Aztán eléggé különös, hogy pont ti ketten voltatok lent és csevegtetek. Harry nem korán kelő típus.

-Jó tényleg nem véletlen van ez. Hosszú lesz, úgyhogy kényelmesen helyezkedj el-figyelmeztetett.-Na szóval tehát, annyit történt, hogy miután ti összevesztetek Harry mondta, hogy csinált nekem vacsit, ami sonkás szenyó volt. Előző este is azt ettünk. Azután mondta, hogy menjünk fel filmezni. Végül belementem, mert úgyse dolgozunk ma, mért ne. Ő horrort akart, de én nem szándékoztam azt nézni, így mondtam, hogy nézzük az Igazából szerelmet. Ő meg simán rábólintott. Furcsálottam, hogy, hogy-hogy nem veszekszik e miatt velem. Azt hittem, hogy fáradt, így nem akartam zavarni és mondtam is neki, hogy nem muszáj filmezni. Ő meg azt mondta, hogy ez az egyik kedvenc filmje és, hogy a Titanicot is szereti. Én meg kinevettem, hogy picit lányos, mire ő felém kerekedett és elkezdett csikizni. Aztán szépen lassan eljutott a tudatomig, hogy Harry rajtam fekszik. Végül nem néztünk filmet, de arra rászedett, hogy aludjuk vele. És így került rám a pólója, ugyanis nem engedte, hogy átmenjek a szobámba átöltözni. Így reggel ahogy felkeltem, hiába próbáltam hangtalanul kiosonni, felkelt és jött le velem-és meg mindig nem volt vége! Komolyan mondom ez tartalmas egy este volt.-És aztán megint összevesztetek, én felrohantam a szobámba, Harry utánam jött, konkrétan szerelmet vallott, majd megcsókoltuk egymást és utána már úgy nevezett, hogy én vagyok a barátnője. De szerintem csak viccből mondta-hajtotta le barátosném a fejét.
-Szerintem nem viccelt. Hidd el tuti, hogy bejössz neki. Szerintem-mondtam.-De most ne foglalkozzunk ezzel!-csaptam össze a két kezem.-Kicsinosítalak, hogy Harrynek még jobban leesen az álla. Most menj fürödj le, mosd ki a hajad is és vegyél fel utána egy köntöst. Ma olyan lesz, mintha hercegnő lennél.
-De Nicol még jó formán reggel van-mondta.
-Kellesz az egész nap. Bízz bennem. Élvezni fogod!-mondtam biztatóan.

*Bella szemszöge*

Végül úgy döntöttem, hogy rábízom magam Nicolra és bízok benne. Így hát el is mentem fürdeni. Még a hajamat is kimostam. Jól esett a meleg zuhany. A hajamat egy törölközőbe rejtettem és ahogy Nicol kérte egy fürdőköpenyt vettem magamra. Ráérősen kislattyogtam a szobámba, majd Nicol szobája felé vettem az irányt. Kopogtatás nélkül mentem be és a látvány letaglózott! A szoba olyan volt, mintha egyenesen ide céloztak volna egy katonai bombát és az teljesen pontosan ide csapódott be. Minden szanaszéjjel  volt.
-Nicol itt meg mi történt? Egy aszteroida csapódott be?-kérdeztem döbbenten.
-Dehogy is!-legyintett.-Csak még nem rendszereztem az izéket.
Erre fel kellett nevetnem. Nicol és a ,,rendszeretete".
-Túl gyorsan fürödtem? Pedig elég sokat áztattam magamat-mondta védekezés képpen, pedig meg sem dorogált.
-Jó, oké. Csak ülj le egy picit, amíg rendet csinálok-mondta és a fejét kapkodta.-Jó akkor először megcsinálom a pakolást, aztán felkenem rád és amíg rajtad van, rendet teszek-összegezte hangosan a dolgokat. És ez még csak a kezdet volt! Nos, akkor elmesélem nektek, hogy miken is estem keresztül. Először is rám kente azt a kencét, az állt rajtam egy ideig, majd lemosta. Ezt követte egy krém, amit bemaszírozott a bőrömbe. Mikor már azt hittem, hogy befejeztük elég nagyot tévedtem. Nicol kiszedte a szemöldökömet és konkrétan betuszkolt a fürdőbe, hogy elintézzem a ,,lányos" dolgokat. Vagyis borotválkozzak. Megtettem, mert rám zárta a fürdő ajtót. Utána arra mentem ki, hogy a ruhásszekrényébe mászva keresgél. Nekem egy sima eléggé rövid, kétpántos, középtájt fodrozott, rózsaszín ruhát választott, amihez egy ugyanilyen színű nagyon magassarkú cipőt vett elő. Elég bizonytalanul néztem rá, de megnyugtatott, hogy nem fogok felbukni. Hát remélem. Magának egy szintén nagyon rövid kék, pánt nélküli ruhát, egy ugyanolyan színű kék boleróval, kék magassarkúval és hozzáillő kiegészítőkkel választott. Milyen igaza volt, kezdett sötétedni és a smink még sehol sem volt, sem a hajunk! Beparáztam, nem tagadom. Nicol először engem kezdett el kisminkelni. Először lealapozta az arcomat, hogy szép, selymesnek tűnjön a bőröm. Ez után vékonyan kihúzta a szememet, tényleg alig látszott, majd egy kis szempillaspirállal emelte ki a szemeimet. A sminket egy vörös rúzzsal koronázta meg. A hajamat először begöndörítette, majd feltűzte. Az összkép csodás lett! Végül magát is kisminkelte. Ő inkább a szép kék szemét hangsúlyozta ki. Magát is lealapozta, majd a szemét erőteljesen kihúzta és a szempillaspirállal sem spórolt, majd ajkaira egy halvány rózsaszín rúzst tett. A haját begöndörítette.
Hogy jobban eltudjatok minket képzelni:Én:

Nicol:

Szerintem Nicol varázsolt! Egyszerűen mesésen festettünk!

-Nicol! Te csodálatos vagy!-öleltem meg.-Komolyan mondom neked kozmetikát kéne nyitnod, vagy stylistnak menni. Tényleg elképesztő!-ámuldoztam.

-Ó, hát köszi-mosolyodott el szélesen.-Na menjünk lefelé és kápráztassuk el a fiúkat.

-Gyerünk!-indultam meg lefelé. A cipőnk sarka hangosan kopogott, ahogy elindultunk. Lentről beszélgetést hallottam, gondoltam a fiúk beszélgettek. A kopogásra elcsöndesedtek és a lépcsőhöz jöttek. Komolyan, mintha valami rossz szappanoperába lennék. Óvatosan lépdeltünk a lépcsőn, nehogy leguruljunk és akkor maximum a kórházba bulizhatnánk.-Na?-kérdeztem, amikor már vagy 2 perce lent voltunk és csak nem szólaltunk meg.
-Hűű-nyögte ki nagy nehezen Harry.
-Köszi-dünnyögtük Nicollal az orrunk alatt. Az idillikus pillanatot a csengő zavarta meg.
-Majd én nyitom-vigyorodott el Nic. Ez biztos Tom. Ahogy barátnőm kiment ajtót nyitni, nekem úgy hervadt le a mosoly az arcomról.
-Fiúk! Akkor viselkedjetek! Ez rád is vonatkozik fürtöske!-mutattam fenyegetően Harryre.
-Jól van na! Tudok viselkedni!-mondta kicsit durcásan.
-Srácok!-jött vissza Nicol... Tommal a háta mögött...
-Szia Tom!-mosolyogtam rá hamiskásan.
-Bella!-üdvözölt ő is.-Be sem mutatkoztam, jaj de illetlen vagyok!-kapott a fejéhez. Nekem ez kicsit túl ,,drámai" volt.-Tom Felbon!-rázott kezet a fiúkkal, akik úgy szintén bemutatkoztak. Végül nagy nehezen elosztottuk, hogy ki melyik kocsival megy. A felosztás így volt: egyik kocsiba: Liam, Louis, Niall és Zayn, ezt a kocsit Louis vezette, a másikba pedig: Harry, Nicol, Tom és én foglaltuk helyet, ezt a járművet Harry vezette. Az úton én ültem elöl Harryvel, nehogy beszólogasson Tomnak, ugyanis ahányszor valami gyönyörűség kikívánkozott Harry száján, én annyiszor szorítottam meg a bongyori combját. Egész hamar odaértünk az általunk kiválasztott szórakozóhelyhez. Megvettük a belépőket és már indulhatott is a buli! Vagyis jelen esetben Nicol felügyelését takarta a ,,buli" szó.
-Ti mit isztok?-kérdezte a srácoktól és tőlem is.
-Én nem ihatok, vezetek-mondta Louis.
-Én sem ihatok-mondta Harry is.
-Én nem érzem túl jól magamat-mondtam én is.
-Niall, Zayn mondjátok, hogy ti isztok valamit-üvöltötte Nicol, hogy meghalljuk a hangos zenétől.
-Jó hozz valamit!-bízta rá Niall Nicolra. Így ő el is vonult, de Tomot nem vitte magával. Végül visszatért négy itallal és kezdődhetett a buli. Nagyjából annyiból állt, hogy táncoltunk meg hülyéskedtünk és Tom nem csinált semmi, így mi is kezdtünk feloldódni. Már pont azt beszéltük, hogy lassan menni kéne, amikor egyszer csak nem láttuk Nicolt, sem Tomot!
-Harry te nem láttad Tomékat?-kérdeztem félve.
-Nem. Gondolod, hogy...?-kérdezte és rögtön felpattant és szólt a többieknek is és elkezdtük együtt keresni őket. Nagyon rosszat sejtettem.
-Menjünk a wc-khez, lehet, hogy ott lesznek!-adtam a tippet, így elindultunk oda. És milyen igazam lett! Tom próbálta elráncigálni Nicolt és eléggé sikerült neki, mert Nic már elég illuminált állapotba volt.
-Engedd el!-mondta erélyesen Niall.
-Harry hívd a rendőrséget!-suttogtam oda neki, hogy csak ő hallja. Ő biccentett és elment.
-Mért ha nem mi lesz? Megversz?-kérdezte gúnyosan, mire Niall elindult felé. Elég mérges volt és az alkohol dolgozott az ereiben.
-Ne Niall!-sikítottam fel, ahogy megláttam Tom kezébe a bicskát! A francba! Elkezdtem zokogni. Liam próbált megnyugtatni nem sok sikerrel. Niall nem állt meg, annyit láttam a könnyeim közül, hogy Niall kiveri Tom kezéből a kést és bever neki egy szép nagyot. Zayn pedig elhozta a verekedéstől Nicolt, aki úgyszintén zokogott. De már biztonságba voltunk. Végül a rendőrség is megérkezett és mi kimerülten indulhattunk haza....

U.i.: nagyon köszönöm még egyszer a pipákat és komikat.:) A kövi részt amint tudom, hozom, de jön a suli és nem tudom, hogy hogy alakulnak a dolgaim. Puszillak titeket!!:)