Sziasztok! Elég szomorú vagyok, hogy csak egy pipát kaptam. Örülnék néhány kominak vagy pipának. A chatbe is írhattok, ha gondoljátok. Két komi és 3 pipa után hozom a kövi részt remélhetőleg minnél előbb.:) Most pedig jó olvasást!:)
*Bella szemszöge*
Szépen komótosan mentem fel a lépcsőn. Mikor odaértem a barátnőm szobája felé, bekopogtam.
-Gyere-hallottam Nicol hangját.
-Csak én vagyok-mentem be.-Beszélhetnénk?-kérdeztem.
*Nicol szemszöge*
-Beszélhetnénk?-kérdezte legjobb barátnőm. Igen kijelenthetem, hogy ő a legjobb barátnőm. Persze nem vette át Hazz helyét, de egy szinten állnak. Kicsit elkalandoztam, de megráztam a fejemet, így válaszoltam.
-Persze. Mondd-mosolyogtam. Meglepődötten nézett rám. Hát igen mostanság nem igazán erősségem a mosolygás.
-Hát tudod elég rosszul érzem magam, hogy itt hagyunk egyedül, pont amikor nagy szükséged lenne ránk-telepedett mellém az ágyra.
-Semmi baj. Jól megleszek és amúgy is csak egy hétre mész el-mosolyogtam hamiskásan.
-De én nagyon szarul érzem magam e miatt. Így úgy döntöttem, hogy-nem hagytam, hogy befejezze...
-Nehogy azt mondd, hogy itt maradsz, mert akkor én rugdoslak el Mullingarba!-mondtam fenyegetően.
-Én nem így értettem-mondta védekezően.-Én úgy értettem, hogy neked sem kéne itt maradnod.
-Nem szeretnék hazamenni-mondtam.
-Nem is így értettem. Hanem úgy értettem, hogy esetleg, ha gondolod eljöhetnél velem haza-mondta.
-Mi a..? Menjek veled Mullingarbe?-kérdeztem döbbenten.
-Igen. Jó lenne és te sem lennél egyedül-mondta az érveit.
-De már amúgy sem kapnák repjegyet-mondtam. Igazából szívesen elmentem volna.
-Én erre is gondoltam-kezdett el vigyorogni.-Már előre neked is megvettem a jegyeket. Na eljössz?-kérdezte még mindig fülig érő szájjal.
-Hát, tudod szívesen elmennék-kezdtem el én is vigyorogni. Konkrétan ráugrottam és úgy kezdtem el szorongatni... Nagyon boldog voltam...
*Harry szemszöge*
Nagyon finom volt a spagetti. Bella akár szakácsnak is mehetne! Végül Claire is csatlakozott hozzánk és ő is falatozni kezdett.
-Bella hol van?-kérdeztem a fiatal lányt.
-Nem tudom a lépcső felé indult-rántotta meg a vállát.-De ha már Bellánál tartunk akkor kérdeznék valamit. Harry neked bejön, ugye?-kérdezte és én majdnem félrenyeltem a kaját. Fulladozni kezdtem, de Niall rögtön verni kezdte a hátamat és máris jobb lett.
-Nem szeretném, ha pletykálnának a rajongók olyanról, ami még nem is biztos, vagy egyáltalán nem igaz-nem akarom, hogy már rögtön azzal kelljen megbirkóznia, hogy a rajongók beszólásait kezelje. Bár ki tudja? Lehet, hogy semmi sem lesz.
-De annyira összeilletek-mondta ámuldozva.-És ő tényleg rendes és tegyük hozzá nem szőke-nevetett fel. Erre csak mosolyogni tudtam. Ilyen egy igazi rajongó, aki örülne neki, ha végre mi is boldogok lennénk. Nagy trappolást hallottam az emelet felől és nemsokára a két lány bukkant fel a konyhába.
-Ó, de jó, hogy még itt vagy-mosolygott Clairere Nicol.-Csak szeretném megmondani, hogy amiket eddig rólad halottam, nem lehetsz olyan rossz rajongó-mosolygott tovább és egy baráti ölelésbe vonta a megszeppent lányt. Na igen régebben Nic nem volt valami kedves a rajongóinkkal.
-Mire ez a nagy jókedv?-kérdeztem Bellát.
-Jön velem Írországba-vigyorodott el. Komolyan, mintha ez a rajongó újra életet hozott volna ebbe a házba. Végszóra pedig megszólalt a csengő.-Ez biztos Kim lesz-ment el Bell ajtót nyitni. Egy középkorú hölggyel tért vissza.-Nos úgy látom Claire, hogy menned kell-mondta Bells és egy ölelésbe vonta a lányt.
-Köszönöm, hogy itt lehettem és az utóvacsit is-nevetett és anyukájával együtt távozott.
-Komolyan ez a lány mintha visszahozta volna az életet a házba-mondtam derűsen.
-Az biztos-mondta Louis.
-Akkor nem baj, hogy elhoztam?-kérdezte Bella.
-De óriási-nevetett fel Liam.
-Tudjátok olyan emberséges volt velem, pedig azt hittem, hogy félrefogják érteni, de úgy tűnik van, aki nem-mosolygott.-Viszont azt nem értettem, hogy azt mondta, reméli, hogy hamarosan én is 1D barátnő leszek-mondta elég furi fejjel.
-Nekem is megemlítette most a kajálásnál, hogy úgy vette észre, hogy bejössz nekem-mondtam.
-Ennek a csajnak jó a szeme-mondta Nicol.
-Ezt meg, hogy érted?-kérdeztem.
-Hát úgy, hogy jól átlátja a dolgokat-mondta és valamit intett Liaméknek.-És, hogy erre ti is rájöjjetek kaptok időt reggelig.
-Mi? Hogy érted?-kérdezte Bella, de már én is későn kapcsoltam, így ketten ragadtunk a konyhába.-Ne már!-mondta hitetlenkedve.
-Hát úgy tűnik bezártak minket-ráztam meg a fejem.-De figyelj én nem akarok itt éjszakázni. Hideg a kő-mondtam teljesen komolyan. Erre ő felnevetett.-Most mi van?-kérdeztem bosszúsan.
-Harry!-nevetett fel megint.-Nem lenne muszáj a kövön aludnunk itt van az asztal-mutatott az étkezőasztalra.
-Ja tényleg!-nevettem fel.
-Nyugodj meg nem fogunk itt éjszakázni. Majd szerinted pont Niall kifogja bírni kaja nélkül-mondta Bella.
-Van bolt is!-hallottam meg az említett személy hangját.
-Ó a francba! Most komolyan bezártatok minket? Gratulálok érett társaság!-kezdte el dorogálni az ajtón túli személyeket.
-Ó, ez most nagyon rosszul esett-kezdett el szipogni Nicol. Persze csak színpadiasan. Erre ,,rabtársam" csak hörgött valamit. Na igen eléggé ideges volt már.
-Hagyd Bells! Itt éjszakázunk, nem lesz semmi gáz-mondtam nyugtatóan.
-Hát jó!-ült le egy székre. Lábdobogást hallottunk és minden csendes lett..
*Bella szemszöge*
Kínos csend állt be. Harry sem szólt és én sem. Csak a falióra ütemes kattogását lehetett hallani, ami elég idegesítő volt, így felpattantam és az órához trappoltam. Gyorsan lekaptam a falról és kivettem belőle az elemet.
-Máris jobb-morogta Harry.
-Szerintem is-mosolyogtam.
-Figyelj! Igaza van a srácoknak ezt meg kéne beszélnünk-szólt Harry.
-Meg, de egy csókon nem nagyon lehet sok mindent megbeszélni-mondtam.
-Ja, hogy neked semmit nem jelentett?-kérdezte kicsit idegesen. Most meg mi baja?-Hát jó, akkor tudod mit? Ne is szólj hozzám többet! Komolyan mondom jobb lenne, ha vissza sem jönnél!-mondta utálatosan. Nagyon fájtak a szavai, de úgy döntöttem megteszem, amit kér. Azaz nem szólok hozzá és eldöndöttem, hazaköltözöm. Szarok a sulira is. Majd szólok Niallnak. Harrynek szépen lassan leesett, hogy miket vágott a fejemhez.-Jaj , Istenkém! Ne haragudj! Bella!-szólongatott.-Nem gondoltam komolyan, én csak..-hagyta függőben a mondatot, de nem érdekelt. Többet nem szólok Harry Styleshoz! Megfogtam az egyik széken lévő párnát és letettem a pult elé, arra ráültem, fejemet nekidöntöttem a pultnak és lehunytam a szemeimet. Valahogy elnyomott az álom.
*reggel*
Fájó végtagokkal ébredtem. Ez jutatta eszembe a tegnap történteket. Fantasztikus egy nap volt mondhatom! Szépen lassan nyitottam ki szemeimet és egy horkoló Harryvel találtam szembe magamat. Egy ideig elemezgettem. Az elemzésemnek a zár kattanása vetett véget. Nicol kukucskált be.
-Na mizujs?-suttogta.
-Menjünk inkább ki-suttogtam vissza, így nehezen feltápázkodtam az alvóhelyemről és a napaliba mentem barátosném után.
-Na mi volt? Összejöttetek?-kérdezte izgatottan.
-Nem volt semmi. Amint láttad én a földön aludtam, ő egy széken. Összevesztünk. Félreértett valamit, ordítozott velem egy sort, a fejemhez vágta, hogy jobb lenne, ha vissza se jönnék. Ja és még azt is mondta, hogy ne szóljak hozzá többet. Be is fogom tartani-daráltam le az eseményeket, amit Nic tátott szájjal hallgatott.
-Ó, hogy mindig elbasz valamit!-morgolódott.
-Így lesz a legjobb, hidd el. Ja és szerintem egyedül kellesz visszajönnöd. Nem akarok visszajönni-mondtam lehajtott fejjel.
-De hát a suli!-mondott egy érvet.
-Majd szólok Niallnak és ennyi. Úgyis azt is meghallgatnám, hogy ő fizette a fele sulimat.
-Hát jó te tudod. Mindent összepakoltál?-kérdezte és ezzel fordulatot vett a beszélgetésünk.
-Be be-kezdtem el én is mosolyogni.-Csak, hogy tudd, hogy-hogy lesz a mai nap elmondom. Először is Niall kivisz a reptérre, ott felszállunk a gépre, elrepülünk Dublinba, onnan pedig anyáékkal megyünk Mullingarbe és ennyi-mondtam el a mai napi tervet.
-Okéé. Még egyszer köszönöm, hogy nem hagysz itt egyedül-ölelt meg.
*******
Végül Niall nem tudott minket kivinni a reptérre, mivel még lesz egy interjújuk és úgy nem ért volna oda. Az interjút persze mi is hallgatni fogjuk a repülőn. A felszállás rendben zajlott és már kapcsoltuk is a rádiót. Az interjú eleje csak a szokásos dolgokról szólt, mint például lányok, az új album, na meg persze a turné. Viszont ez után olyan téma jött, ami nagyon a szívemig hatolt...
-Harry!-nevetett fel megint.-Nem lenne muszáj a kövön aludnunk itt van az asztal-mutatott az étkezőasztalra.
-Ja tényleg!-nevettem fel.
-Nyugodj meg nem fogunk itt éjszakázni. Majd szerinted pont Niall kifogja bírni kaja nélkül-mondta Bella.
-Van bolt is!-hallottam meg az említett személy hangját.
-Ó a francba! Most komolyan bezártatok minket? Gratulálok érett társaság!-kezdte el dorogálni az ajtón túli személyeket.
-Ó, ez most nagyon rosszul esett-kezdett el szipogni Nicol. Persze csak színpadiasan. Erre ,,rabtársam" csak hörgött valamit. Na igen eléggé ideges volt már.
-Hagyd Bells! Itt éjszakázunk, nem lesz semmi gáz-mondtam nyugtatóan.
-Hát jó!-ült le egy székre. Lábdobogást hallottunk és minden csendes lett..
*Bella szemszöge*
Kínos csend állt be. Harry sem szólt és én sem. Csak a falióra ütemes kattogását lehetett hallani, ami elég idegesítő volt, így felpattantam és az órához trappoltam. Gyorsan lekaptam a falról és kivettem belőle az elemet.
-Máris jobb-morogta Harry.
-Szerintem is-mosolyogtam.
-Figyelj! Igaza van a srácoknak ezt meg kéne beszélnünk-szólt Harry.
-Meg, de egy csókon nem nagyon lehet sok mindent megbeszélni-mondtam.
-Ja, hogy neked semmit nem jelentett?-kérdezte kicsit idegesen. Most meg mi baja?-Hát jó, akkor tudod mit? Ne is szólj hozzám többet! Komolyan mondom jobb lenne, ha vissza sem jönnél!-mondta utálatosan. Nagyon fájtak a szavai, de úgy döntöttem megteszem, amit kér. Azaz nem szólok hozzá és eldöndöttem, hazaköltözöm. Szarok a sulira is. Majd szólok Niallnak. Harrynek szépen lassan leesett, hogy miket vágott a fejemhez.-Jaj , Istenkém! Ne haragudj! Bella!-szólongatott.-Nem gondoltam komolyan, én csak..-hagyta függőben a mondatot, de nem érdekelt. Többet nem szólok Harry Styleshoz! Megfogtam az egyik széken lévő párnát és letettem a pult elé, arra ráültem, fejemet nekidöntöttem a pultnak és lehunytam a szemeimet. Valahogy elnyomott az álom.
*reggel*
Fájó végtagokkal ébredtem. Ez jutatta eszembe a tegnap történteket. Fantasztikus egy nap volt mondhatom! Szépen lassan nyitottam ki szemeimet és egy horkoló Harryvel találtam szembe magamat. Egy ideig elemezgettem. Az elemzésemnek a zár kattanása vetett véget. Nicol kukucskált be.
-Na mizujs?-suttogta.
-Menjünk inkább ki-suttogtam vissza, így nehezen feltápázkodtam az alvóhelyemről és a napaliba mentem barátosném után.
-Na mi volt? Összejöttetek?-kérdezte izgatottan.
-Nem volt semmi. Amint láttad én a földön aludtam, ő egy széken. Összevesztünk. Félreértett valamit, ordítozott velem egy sort, a fejemhez vágta, hogy jobb lenne, ha vissza se jönnék. Ja és még azt is mondta, hogy ne szóljak hozzá többet. Be is fogom tartani-daráltam le az eseményeket, amit Nic tátott szájjal hallgatott.
-Ó, hogy mindig elbasz valamit!-morgolódott.
-Így lesz a legjobb, hidd el. Ja és szerintem egyedül kellesz visszajönnöd. Nem akarok visszajönni-mondtam lehajtott fejjel.
-De hát a suli!-mondott egy érvet.
-Majd szólok Niallnak és ennyi. Úgyis azt is meghallgatnám, hogy ő fizette a fele sulimat.
-Hát jó te tudod. Mindent összepakoltál?-kérdezte és ezzel fordulatot vett a beszélgetésünk.
-Be be-kezdtem el én is mosolyogni.-Csak, hogy tudd, hogy-hogy lesz a mai nap elmondom. Először is Niall kivisz a reptérre, ott felszállunk a gépre, elrepülünk Dublinba, onnan pedig anyáékkal megyünk Mullingarbe és ennyi-mondtam el a mai napi tervet.
-Okéé. Még egyszer köszönöm, hogy nem hagysz itt egyedül-ölelt meg.
*******
Végül Niall nem tudott minket kivinni a reptérre, mivel még lesz egy interjújuk és úgy nem ért volna oda. Az interjút persze mi is hallgatni fogjuk a repülőn. A felszállás rendben zajlott és már kapcsoltuk is a rádiót. Az interjú eleje csak a szokásos dolgokról szólt, mint például lányok, az új album, na meg persze a turné. Viszont ez után olyan téma jött, ami nagyon a szívemig hatolt...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése